A környezet véleménye az alkoholista nőkről
A társadalom jobban elítéli a nők túlzott alkoholfogyasztását, mint a férfiakét. Figyelemre méltó, hogy mindkét nem képviselői intoleranciát mutatnak a nők alkoholizmusával kapcsolatban és nem ritka, hogy az alkoholista nők is utálat érzését mutatják amikor erről beszélnek. Ezek a minősítések a hagyományos állásponttól erednek amely a nőknek a társadalmi szerepével van összefüggésben, mert továbbra is úgy vélik, hogy a nők akik túlságosan isznak nem viselkedhetnek mint példakép a feleség, a szülő, a nevelő, a munkatárs szerepében valamint nem képesek sikeresen szexuálisan ellenőrizni magukat úgy, ahogyan a hagyományos erkölcsi szabályok előírják és követelik tőle.
Ezért az alkoholisták erkölcsi gyengeségére vonatkozó vélemények többet vonatkoznak a nőkre mint a férfiakra. Ez végül is nem csoda, ha tudjuk, hogy a családi környezetben a nőket tartják mindig az érzelmi kapcsolatok minőségének a viselőinek és a bűnöseinek a zavarok megjelenéséért.
A női emancipáció a gyengédebb nemnek sokkal több kötelességet és felelősséget hozott mint amennyi korábban volt. Az alkoholizmust mint ennek a folyamatnak a következményét lehet tekinteni azoknál a nőknél akik nem tudták kellőképpen kitartani az új feladatok nyomását. Ők egyrészt még mindig a család pillérének számolnak, felelőseknek otthon a női munkákért (a gyermekek oktatása, főzés, mosás, vasalás, takarítás, stb.),
másfelől viszont elvárják tőlük hogy a munkahelyen pénzt keressenek és így hozzájáruljanak a család jobb anyagi helyzetéhez, ami maximális erőfeszítést igényel tőlük.
A túl sok stressz miatt, de a környezet elítélése miatt is, sokuk rejtőzve kezd el inni.
Azoknak a nőknek akik isznak rosszabb véleményük van magukról és magukat jobban alábecsülik mint azok a nők akik nem isznak. Ezek a személyiségjegyek már a korai kamaszkorban észlelhetők, az alkoholfogyasztás kezdetén pedig nagyobb a rájuk fektetett hangsúly.